RSS
Vajon jó ötlet minden nap éheztetni magunkat egy kicsit? A bizonyítékok alapján a válasz egy határozott igen. Ha felhagysz azzal, hogy reggeltől estig egyél, akkor bátran számolhatsz azzal, hogy javulni fog az egészséged és akár tovább is élsz. Amiről beszélünk, nem más mint az ún. időszakos böjtölés, ami annyit tesz, hogy úgy időzíted az étkezéseidet, hogy rendszeresen be tudj iktatni böjtöket.
Körülbelül 6-8 órát tart, amíg a szervezet feléli a glikogénraktárakat (szénhidrátraktár), csak ezután áll át zsírégetésre. Persze, ha a glikogénraktárkat néhány óránként feltöltöd, rendkívüli módon csökkented annak a lehetőségét, hogy a szervezet zsírt használjon üzemanyag gyanánt.
Régóta köztudott, hogy kalóriacsökkentéssel akár 50%-os élethossznövekedést is el lehet érni némely állatfajoknál. Frissebb kutatások szerint úgy fest, hogy a hirtelen, időszakos kalóriamegvonás (böjt) ugyanazokkal az előnyökkel kecsegtet mint az állandó kalóriacsökkentés. Ez pedig azoknak jó hír, akik képtelenek eredményesen csökkenteni mindennapi energiabevitelüket (vagy nem is akarják).
Sajnos/szerencsére (egyénileg kiválasztandó), az éhség a nehezen elnyomható (hajtó)erők közé tartozik, ami azt jelenti, hogy aki szélsőséges kalóriamegkötéssel próbálkozik, szinte bizonyosan kudarcra ítéltetett. Jó hír azonban, hogy nem a kalóriacsökkentés az egyetlen módszer, hiszen a megfelelően alkalmazott időszakos böjtölés ugyanazokat az előnyöket kínálja.
A böjtölés három jelentős mechanizmuson keresztül javítja az egészséget
A böjtölés ellen hosszú ideje ellenséges negatív PR kampány folyik, amelynek középpontjában többek között az áll, hogy a böjt egy keserves kínokkal kikövezett harci ösvény. Ez persze távol áll a valóságtól. Szó nincs ugyanis arról, hogy napokon át vég nélkül koplalnánk. Ha a napi ételmennyiséget nem elosztva, hanem sűrítve, egy ún. 4-6-8 órás időablakban fogyasztod el, akkor szenvedéstől mentesen arathatod le a böjtölés babérjait. Ez 16-18-20 órányi böjtöt biztosít minden áldott nap, ez pedig elegendő ahhoz, hogy a szervezet zsírégető üzemmódba kapcsoljon.
- Megnövekedett inzulinérzékenység és mitokondriális hatékonyság
A böjtölés javítja az inzulinérzékenységet és a mitokondriális (a sejt energiatermelő szerve, lásd link) energia-hatákonyságot, ezzel hozzájárulva az öregedés és a betegségek visszaszorításához. - Csökkent oxidatív stressz.
A böjtölés gátolja a káros szabadgyökök felhalmozódását a sejten belül, ezzel védve a sejtfehérjéket, -zsírokat és nukleinsavakat a károsodástól. - Megnövekedett ellenállás a stresszel, a betegségekkel és az öregedéssel szemben
A böjtölés egy válaszreakciót indít be a sejten belül (az edzéshez hasonlatosan), melynek hatására olyan gének kifejeződése lesz jelentősebb, amelyek ellenállóbbá tesznek bennünket a stresszel, a betegségekkel és az öregedéssel szemben.
A mindennapos böjtölés lenne a megoldás?
George Dvorsky szerint az egyik legjelentősebb tanulmányt időszakos böjtölés témában Satchidananda Panda és kollégái publikálták tavaly. Magas zsír- és energiatartlamú étrenden tartottak egereket, a két csoport között az evés időzítés volt csak a különbség.
Az egyik csoport bármikor ehetett, a másik csoportnak nyolc órája volt az evésre éjjel. Az embereknél ez azt jelentené, hogy nyolc órát ehetünk nappal, lévén, hogy az emberrel szenben az egerek éjjel aktívak. Annak ellenére, hogy ugyanannyi energiát fogyasztottak, a nyolcórás egerek vékonyak maradtak és nem jelentkeztek náluk egészségügyi tünetek (magas vérnyomás, krónikus gyulladás). Ellenkezőleg, még jobban is teljesítettek a mókuskeréken. Az egésznapos egerek viszont elhíztak és járványszerűen jelentkeztek rajtuk a következő tünetek: magas koleszterin, magas vércukor és egyéb anyagcsere-rendellenességek.
Ebből az a következtetés vonható le, hogy a szervezetnek jót tesz a böjt által biztosított pihenő, miközben a folyamatos evés az anyagcsere kimerüléséhez és egészségügyi gondokhoz, többek között elhízáshoz vezet. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy legutóbbi munkájuk bizonyítja, hogy időszakos böjtöléssel elkerülhetőek az anyagcsere-rendellenességek.
