RSS
A közvélekedés szerint a legegészségtelenebb este-éjjel enni. A magyarázat: éjjel a szervezet anyagcseréje lelassul és emiatt jobban ki van téve a zsírhízás veszélyének. Logikusnak tűnik, de vajon igaz is?
Nem létezik olyan kutatás és nincs olyan bizonyíték, mely azt támasztaná alá, hogy a késői evés inkább vezet zsírhízáshoz, mint a korai (napközbeni) evés. A különböző tanulmányok arra világítanak rá, hogy más jellemzők, mint például az étkezések gyakorisága, az étel glikémiás indexe, a kalóriabevitel és a hormonális egyensúly azok a tényezők, melyek igazán befolyásolni tudják, hogy a szervezet zsírt hízik avagy raktároz.
Ezzel együtt, a tudat, hogy ha későn eszünk, akkor elhízunk, mélyen gyökerezik. Ennek az az oka, hogy a legtöbb ember többször eszik napközben és még egy, például késő esti, étkezés már "túl sok" lenne. A sokszori evés eredménye pedig az, hogy a szervezetet túlterheljük, aminek zsírhízás a következménye. Mindez azt jelentené, hogy a késői evés rossz ötlet? Éppen ellenkezőleg. Ha a napközbeni evést jól tervezzük, akkor a késő esti főétkezés rendkívül egészséges lehet.
Számos bizonyíték támasztja alá, hogy az emberek jól alkalmazkodtak az éjjeli evéshez. Ugyanazokat a géneket hordozzuk mint vadászó-gyűjtögető őseink, akik napközben alapvetően vadásztak, gyűjtögettek és este ettek, lepihenés után. Szervezetünk a cirkadián ritmus (napi biológiai óra) alapján működik: nappal aktív, este pihen. Belső óránkat az autonóm idegrendszer két egymással ellentétesen ható része irányítja: a szimpatikus, mely éber, "harcolj vagy fuss" állapotban az akciókért és a stresszre adott válaszreakciókért felel, valamint a paraszimpatikus, mely a pihenést, az emésztést és az alvást szabályozza éjjel (lásd Diéta téveszme #1). Mellesleg a szervezet sokkal hatékonyabban emészti meg és hasznosítja a tápanyagokat éjjel mint stresszes nappali órákban.
A növekedési hormon (GH) szintje éjszaka éri el csúcsát (az NREM - gyors szemmozgás nélküli fázis alatt). A növekedési hormon építi az izmokat és a csontokat, amúgy pedig zsírt is éget. A késői evés, ha jól hajtjuk végre, kedvező, anabolikus (építő) hatású. Fontos megjegyeznem, hogy a növekedési hormon tevékenységei nem teljesedhetnek ki az inzulin hatásai nélkül. A késői étkezésekkel kihasználjuk a növekedési hormont és ellátjuk azokkal a tápanyagokkal, melyek szükségesek ahhoz, hogy elvégezze feladatát: fehérjét építsen az izmokban és zsírt égessen (kiváltképp a hasi területen).
Nem érdemes a biológiai működésünkkel szembemenni. Ne tagadd meg magadtól a késő esti evést. Ha megteszed, a szervezeted bosszút áll rajtad, és megszerzi, amit nem adtál meg neki: ez gyakorta vezet krónikus esti étel utáni sóvárgáshoz, aminek éjjeli falás az eredménye. Az esti evés nyugtatólag hat a szervezetre és előkészíti az alvásra. Ha mást nem is, legalább happy end-et ad napnak.
