Olyan korban élünk, melyre egyszer majd úgy emlékeznek vissza, hogy az emberi táplálkozás sötét középkora. Egyre többen diétáznak, többen, mint valaha, ennek ellenére az elhízottság, a diabétesz és a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya rekordmagasságokban van. Érdekes módon, táplálkozásunk legsötétebb időszaka egybeesik az egészségipar, azon belül kifejezetten az alacsony szénhidráttartalmú (low-carb) termékek, "csodálatos" felfutásával.
(Mózes - "Ez a 'manna' dolog, amit küldesz - ez alacsony szénhidrát tartalmú?")
E termékek a minimális mennyiségű szénhidrát elfogyasztására törekvő kétségbeesett diétázóknak készültek, akiknek elhintették, hogy a szénhidrát egyenlő a zsírhízással. De a széles körben reklámozott és elfogadott alacsony szénhidráttartalmú diéták és megszámlálhatatlan efféle termékek ellenére, a legtöbb ilyen diétát követő képtelen hosszú távon egészséges (súlyú) maradni. Hosszú távon a low-carb diétázó nagy valószínűséggel beszáll a jojó játékba, azaz többet szed vissza, mint amennyit eleinte fogyott. Ennek két oka van:
- A low-carb étrendek hátrányosan érintik az ember energiatermelő és szövetregeneráló képességét (részletesebben lásd Diéta téveszme #5).
- A low-carb termékek legtöbbször olcsó, megkérdőjelezhető minőségű szénhidrát-helyettesítőkkel készülnek: mesterséges édesítőszerek, cukoralkoholok és gyakran hidrogénezett olajok.
Ezeknek a low-carb termékeknek, kifejezetten a fehérjeszeleteknek, gyakran fura utóízük van, fogyasztásuk pedig mellékhatásokkal járhat: emésztési zavarok, puffadás és émelygés. Magas nem természetes adalékanyag-tartalmuk és rossz összetételük miatt csak növelik a máj terhelését. Ennek az a következménye, hogy nem kívánt anyagcseretermékek halmozódnak fel a májban (pl. ösztrogenikus vegyületek), melyek inzulinrezisztenciát és makacs zsírhízást okoznak.
A metabolikus szindrómában szenvedő, elhízott embereknek az ellenőrizetlen low-carb, de magas zsírtartalmú étrend a lehető legrosszabb eredményeket hozhatja. A Wallenberg labor (Lund Egyetem, Malmö, Svédország) kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a metabolikus szindrómában szenvedőkre a tipikus tünetek (elhízás/hasi elhízás) mellett hiperlipidémia is jellemző, magyarul rossz zsíranyagcsere és a zsírok emelkedett mennyisége a vérben. Az ilyen esetekben a magas zsírtartalmú, low-carb étrendek csak fokozzák a bajt azáltal, hogy tovább emelik a vér zsírszintjét. Magasabb vérzsírszint, fokozottabb inzulinrezisztencia, még több zsírhízás, leginkább hasi. Rossz irány.
Egy szóval, kerüld a mesterséges anyagokkal vagy olcsó szénhidrát-helyettesítőkkel telepakolt termékeket. Még ha nem is jellemző rád a metabolikus szindróma, ezekkel csak ártasz magadnak.