Kutatási eredmények az időszakos böjtölésről
Dvorsky más forrásokat is megjelöl cikkében, amelyek szintén azt a következtetést vonják le, hogy a böjtölés egészséges (részletek az előző postban):
- Valter Longo, a Southern California Egyetem munkatársának kutatásai szerint a böjtölés pozitívan hat az IGF-1-re (inzulinszerű növekedési faktor), amely köztudottan szerepet vállal az öregedési folyamatokban. Evést követően az IGF-1 növekedésre és sokasodásra készteti a sejteket. Ez persze jó a növekedésnek, de az IGF-1 mindeközben az öregedést is hajtja. Az időszakos böjtölés mérsékeli az IGF-1 gén kifejeződését és helyette más "szerviz"-géneket kapcsol a DNS-ben. Növekedési üzemmódból tehát karbantartó üzemmódba vált.
- Az Illinois-i Egyetemen dolgozó Krista Varady a böjtölés krónikus betegségekre gyakorolt hatását kutatja. Kutatásának fő célpontja a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a daganatos megbetegedések. Munkáiban összeveti az időszakos böjtölés hatásait a kalóriakorlátozással, melyről tudjuk, hogy javítja az egészséget és extra éveket biztosíthat számukra. Állatkísérletekben kimutatta, hogy a minden másnap történő evés a kalóriakorlátozáshoz hasonló mértékben csökkenti a cukorbetegség kockázatát. A böjtölésnek ez a fajtája a sejtek proliferációját (növekedés és osztódás) is csökkenti és ezáltal javítja a daganatos megbetegedések statisztikáját.
- Mark Hartman kutatásai bizonyítják, hogy a rövidtávú böjtölés fokozhatja a növekedési hormon termelését a férfiaknál, csökkenti az oxidatív stresszt, amely hozzájárul az egészségromláshoz és az öregedési folyamatokhoz. Emellett jótékonyan hat az agy egészségére és a mentális egyensúlyra.
Mítoszok a fogyásról és az elhízásról
Dr. David B. Allison, az Alabama Egyetem elhízással és táplálkozással foglalkozó intézetének igazgatója közzétett egy tanulmányt, melynek címe Mítoszok, hiedelmek és tények az elhízásról. Mítosz - a tények ellentmondanak a nézetnek. Hiedelem - nincs bizonyíték a nézet igazolására.
A csapat hét mítoszra lelt az elhízással kapcsolatban. Ilyenek tartoztak ide többek között:
- A kis dolgok nagyon is számítanak. Minden nap egy kilóméter séta akár 20 kg fogyást is eredményezhet öt év alatt.
- Reális célt kell kitűzni, hogy egy elfogadható mértékűt fogyjunk.
- Aki túl nagyravágyó, az csalódik, majd végül feladja.
- Mentálisan készen kell állnod a diétázásra, különben sosem leszel sikeres.
- A lassú, folyamatos fogyás a kulcs a sikerhez. Ha túl gyorsan fogysz, akkor hosszútávon nem leszel olyan eredményes.
Hat hiedelemre találtak, amelyeket még bizonyítani vagy cáfolni kell. Ezek közül néhány:
- A gyerekkori étrendi és mozgási szokások meghatározzák az egész életet.
- Ha sok zöldséget-gyümölcsöt eszel, akkor fogysz, vagy nem hízol annyit.
- A jojó diéták emelik a halálozási rátákat.
- Akik nasiznak, elhíznak és zsírosak lesznek.
- Ha bicikliutakat építünk, futóösvényeket készítünk, több parkot építünk, akkor az embereke nem lesznek olyan kövérek.
Kilenc bizonyított tény létezik, melyeknek be kellene kerülniük az ajánlásokba, hogy javuljon az emberek egészsége. Többek között:
- Genetikai örökségünk lényeges, de nem a végzetünk.
- A mozgás segít a testsúly karbantartásában.
- A fogyás mértéke nagyobb az olyan programoknál, amelyek recepteket is biztosítanak.
- Némely gyógyszer segít a fogyásban és a testsúly megőrzésében.
- A zsírleszívásos műtétek a megfelelő páciensnél hosszútávon eredményesek, csökkentik a cukorbetegség és a halálozás kockázatát
Ezen mítoszok és hiedelmek közül persze néhány nem több mint józan gondolatok és "jó tanács", amely hozzásegíthet az egészségesebb életvitelhez. A tények közül viszont érdemes kiválogatni azokat, amelyek általánosan alkalmazhatók egy egészségesebb élet érdekében: a gyógyszer és a műtet pl. nem tartoznak ide.