RSS
A glükóz és a fruktóz agyműködésre gyakorolt hatását vizsgáló új kísérlet eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a világot sújtó elhízásjárvány egyik fő okozója a fruktóz. A Yale Egyetemen végzett MRI (mágneses rezonanciás képalkotó eljárás) felvételek azt mutatták, hogy glükóz hatására nőtt a jóllakottságért felelős hormonok szintje, míg fruktóz esetén ugyanez nem igaz.
A Yale Egyetem kutatásának célja az volt, hogy kiderítse, van-e összefüggés a fruktózfogyasztás és az elhízás között. A glükóz, más nevén szőlőcukor, a szervezetnek az alapvető energiaforrása. A fruktóz, azaz gyümölcsukor, főként a gyümölcsökben fordul elő és nem alapvető a szervezet számára. Egy enzim feladata, hogy a fruktózt glükózzá alakítsa, hogy hasznosítani tudjuk.
A fruktóz több okból is rendkívül hasznosnak bizonyult az élelmiszeripar számára. Édessége jóval meghaladja a glükózét és javítja a sütőipari termékek megjelenését és állagát. Ennek eredménye, hogy magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot adnak a szénsavas üdítőkhöz, energiaitalokhoz, sportitalokhoz, különböző snack-ekhez, feldolgozott husokhoz, szószokhoz és sok minden máshoz, amit nap mint nap fogyasztunk.
A természetes formában illetve adalékanyagként jelen levő fruktóz között azonban óriási különbség van. Az oxfordi egyetem egy vezetője szerint: "az almában található fruktóz minden bizonnyal lassan szívódik fel, egyrészt az alma rosttartalma miatt, másrészről a fruktóz az alma sejtjein belül rejtőzik."
A Yale Egyetem kutatásának apropója az volt, hogy állatoknál azt tapasztalaták, hogy a "fruktóz aktiválja az élelemkeresést és növeli az elfogyasztott táplálék mennyiségét", valamint a "fruktózfogyasztás a glükóznál kisebb mértékben emeli a jóllakottság-hormonok szintjét". Nem volt azonban világos, hogy miként reagál a fruktóz-glükóz
különbségekre az emberi agy.
A kísérletben 20 egészséges önkéntes agytevékenységét vizsgálták MRI-vel fruktóz-, illetve glükózital fogyasztása után. Robert Sherwin, a Yale Egyetem professzora elárulta, hogy az eredmények szerint az agy másképpen reagál a glükózra, mint a fruktózra. Glükóz hatására csökkent az étvágy, ellenben kimutatható volt, hogy a jóllakottság emelkedett. A fruktóznak nincsenek ilyen hatásai. Nagyon egyszerűen így néz ki: glükózra a szervezetnek szüksége van; ha nincs elegendő, akkor azt a jelzést küldi az agy, hogy együnk; amint a glükóz szintje megfelelő, a szervezet lekapcsolja a jelet. E kutatás pedig azt bizonyítja, hogy a fruktóz azért veszélyes, mert nem kapcsolja le a jelet.
Sherwin így fogalmaz: "Ha nem kapcsolod le az agyadnak azon területeit, melyek enni késztetnek, akkor többet fogsz enni, mint normálisan tennéd."
Röviden összefoglalva: ha magas fruktóztartalmú ételeket fogyasztasz, akkor úgy viszel be a szervezetedbe rengeteg energiát, hogy az az agyad számára nem tudatosul.
